Deps - Function is Power

Egy szezont végighorgászva úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, hogy lépjek egy szintet és megváltam eddigi botjaimtól és orsómtól. Egy Deps botért eladtam 3 másikat… és megérte? A válaszom egy határozott igen! Orsót is sikerült szereznem, egy ilyen bothoz illő felső kategóriás tekerőt, egy Daiwa Zillion Type-R-t, Németországból, egész elfogadható áron. 

Ebben az írásomban azokról a DEPS botokról írnék egy rövid pár soros ismertetőt amelyeket volt szerencsém kipróbálni, vagy hosszabb-rövidebb ideig birtokolni. Érdekes, hogy mindenkinek más-más modell a kedvence, nekem a Boa Constrictor volt ami hozzám a legközelebb állt. Volt még a kezemben pár Huge Custom, egy Venom Fang, meg egy Super Border is, de azokat is túl keménynek ill. „babkarónak” tartottam. Összességében azt tudom mondani a Deps-ekről, hogy nagyon masszív, sokat kibíró "munkabotok", melyeket majdhogy nem bátran lehet ütni-vágni, a rendkívül vastag botfal sok ütést csónaknak odaverést kibír, de ennek köszönhetően korántsem olyan érzékenyek, mint az egyéb felsőkategóriás japán konkurenciák botjai. A botokra gravírozott szlogen „Function is power” is arra utal, hogy nagyon sokoldalúan használható botok, melyek középpontjában az erő áll.

The Slap Shot GP (HGC-76XX/GP)

 

Adatok: Nyéltoldós, teljes hossza 230cm, dobósúlya 1/2 - 1.1/2oz, azaz 14-42gr, a bot súlya 194gr, akciója XX-Heavy – Regular fast

Pár szóban a botról: első deps botom volt, de hamar túladtam rajta, mert nekem túl keménynek bizonyult. Karaktere seprűnyélhez hajazó rendkívül erős és már-már túl feszes bot nagyobb csalikhoz, de nem túl nagyokhoz. Elsősorban nagyobb jigekhez, gumicsalikhoz, vagy nagyobb spinnerbaitek, támolygók dobálásához ajánlanám, akár folyóvízi használatra is, célhal: kisebb harcsák, nagyobb csukák.

The Boa Constrictor GP (HGC-77XS/GP)

 

Adatok: Nyéltoldós, teljes hossza 235cm, dobósúlya 3/8 - 2oz, azaz 10-56gr, a bot súlya 185gr, akciója X-Heavy – Slow

Használat közben: rendkívül masszív, de rugalmas inkább regular, mint slow taper óriási erőtartalékokkal, mégis pont annyi feszességgel, hogy simán tudtam vele 5gr-os jigeket is dobálni, vagy súly nélküli gumikat, viszont ami csodálatos benne, hogy 70-80gr-ig simán, könnyedén dobható vele egy nagyobb swimbait is. Számomra univerzális botnak bizonyult, mivel feketesügerezés közben szívesen dobálok nagyobb súly nélküli gumikat, mélyre törő wobblereket, közepes (12-15gr-os) spinnerbaiteket, és nagyobb swimbateket is, és ez a bot könnyedén elbírt mindezekkel.

The Speckle Racer GP (HGC-65HF/GP)

Adatok: Egyrészes, teljes hossza 198cm, dobósúlya 3/16 – 3/4oz, azaz 5-21gr, a bot súlya 158gr, akciója Heavy – Fast

Használat közben: kis-közepes wobblerekhez, gumi csalikhoz ajánlanám elsősorban, csónakos pecához is jól passzol. Ideális feketesügeres bot, amennyiben nem szeretnénk 20gr feletti csalikkal operálni, eléggé rugalmas, hogy élvezetes legyen vele a peca, mégis kellően feszes is. Hátránya ami nekem kevésbé tetszett, hogy elég rövid a nyele (365mm).

  
The Hazard Master GP (HGC-65HR/GP)

Adatok: Egyrészes, teljes hossza 198cm, dobósúlya 3/16 – 5/8oz, azaz 5-18gr, a bot súlya 159gr, akciója Heavy – Regular.

Pár szóban a botról: körül-belül egy szinttel a Speckle alá sorolható, de lényegesen lágyabb finomabb botról beszélhetünk. Az egyetlen olyan deps bot ami eddig volt a kezemben, mely olyan mintha nem is deps  lenne, annyira légies és könnyed. Főleg kis-közepes wobblerekhez, esetleg kisebb 10gr alatti spinnerbaitekhez ajánlanám, mert rugalmassága miatt nem éppen egy gumis bot. Hátránya ami nekem kevésbé tetszett, hogy ennek is elég rövid a nyele (350mm).

The Ferdelance GP (TGC-70HR/GP)

Adatok: Egyrészes, teljes hossza 213cm, dobósúlya 3/8 – 2.1/2oz, azaz 10-70gr, a bot súlya 150gr, akciója Heavy – Regular, különlegessége, hogy csavart gyűrűsoros és üveg-kompozit a bottest és nem pedig grafit!

Használat közben: Ez egy elég különleges bot, tekintettel az üveg-kompozit felépítésére. Az üveg botoktól megszokott rugalmasság ebben az esetben igen komoly erővel párosult. Elsősorban „deep crank” csalikhoz, azaz mélyretörő wobblerekhez ajánlja a gyártó. Véleményem szerint is leginkább egy wobbleres bot, mely  rendkívüli rugalmasságának köszönhetően szépen kihozza a műcsalik mozgását. Inkább slow, mint regular taper. Nyúlóssága miatt igazi élmény vele minden fárasztás, csak tudjuk jól megakasztani a halat…

Maradjunk még egy kicsit a Deps márkánál. Most nézzük meg azt a különleges orsót ami a Deps és Daiwa fúziójának eredményeképpen született:

Deps DR-100ZXL

Gyűjtői darab, beszerzése szinte lehetetlen, ritkán bukkan fel a neten, akkor is szinte azonnal lecsapnak rá a hozzáértők. Különlegessége a „NON SLIP DRAG SYSTEM” azaz nincsen csillagfék a dobon. Egy túl feszes bottal nem egy egyszerű művelet a fárasztás.

Adatok: 11db csapágy, 7.9:1 áttétel, 220gr, 89cm-es behúzás, 100mm-es hajtókar, EVA fogantyúkkal. Ez egy fonott zsinórhoz tervezett, Zillion alapra épült orsó. Kézbevéve nagyon jól összeszerelt, masszív érzetet kelt, kicsit sem kotyog vagy lötyög sehol. Kicsit elfogult vagyok a Zillion alapra épült orsókkal szemben, eddig nem csalódtam egyetlen verziójában sem. Matt fekete festése, letisztult dizájnja szintén pont elég, nem kell ennél több. A gyártó elsősorban nehezen meghorgászható fedett terepekhez (heavy cover) ajánlja, de véleményem szerint ez egy nagy csalis erős kurbli amit elsősorban feketesügér horgászathoz használhatunk. Kérdés persze, hogy mi történik, ha egy 2 kiló feletti példányt akasztunk meg, mely már igazán meg-meg tudja tépni a féket?! 

 

Egy új korszak kezdete...

Úgygondoltam, hogy elviszem egy kicsit új irányba a blogot, mégpedig az eddigi pályafutásom során használt horgászfelszereléseket fogom nektek bemutatni. Mivel elég finnyás ízlésem van, ezért több olyan különleges darabbal találkozhattok majd leírásaimban, amelyek beszerzése Magyarországon „szinte” lehetetlen. Azonban azt is szeretném előre bocsájtani, hogy rendkívüli elfogultságom van a japán horgászeszközök és műcsalik valamint a baitcasting horgászmódszer felé. Két éve vettem először a kezembe multis (casting) botot és azóta a rabja lettem ennek a módszernek. Szinte minden spinning felszerelésemet el is adtam már, talán még egy vagy két botom maradt az őskorból.

Ahogy elkezdődött…

Miért is váltottam? Az igazat megvallva a történet úgy kezdődött, hogy egy jóbarátom már nem először agitált, hogy próbáljam már végre ki és egy délelőtti horgászat erejéig átadta az egyik botját. Történetesen egy Megabass Racing Condition bot volt egy Daiwa Zillion Type-R orsóval. Na igen, a jót könnyű megszokni gondolhatja mindenki. Sokáig idegenkedtem a multizástól, úgy voltam vele, hogy teljesen felesleges, hiszen a spinning módszerekkel is ugyanazt a halmennyiséget megfogtam eddig is, mint a multisok és nem akartam gubancolással tölteni a horgászatra szánt időt.

Az első dobások: persze kellett némi instrukció hozzá, de hamar belejöttem, hisz nem egy nagy ördöngősség. Persze eleinte nagyon óvatosan dobtam és nem is túl pontosan, de nagyon vigyáztam, hogy ne dobjak gubancot. Délegyházán voltunk, a IV.-es tavon kergettük a sügereket. Csalinak egy Deps Deathadder 5”-ös gumiféreg volt fent mindenféle súly nélkül, fluorocarbon előkével. Első dobás után rögtön jött az első meglepetés is. Éreztem, ahogy a súly nélküli gumi leért a fenékre… azta, utána valószínűleg kisebb csapók, naphalak elkezdték csípkedni a gumit és a zsinórok találkozásánál lévő csomókat, de minderre csak többszöri bevágás után jöttem rá, mivel amit korábban komoly ütésnek véltem a spinning boton az itt csak egy apró kis maszatolásnak a rendkívül érzékeny bot által történt felerősített érzése. Pár dobás után jelentkezett az első valóban komoly kapás. Bevágás, és már meg is lett az első multis halam! Nem volt egy nagy sügér, de nagyon örültem neki akkor. 

Első multis halam

Az elsőt még 4 követte aznap délelőtt, csupán egy kis területet meghorgászva a partról. Ez az örömpeca olyan nyomot hagyott bennem, hogy hazatérve rögtön elkezdtem azon gondolkozni, hogy hogyan is fogom összeállítani az első multis szettemet. Innentől számítva bealkonyult a spinning felszereléseimnek. Kézbe sem vettem őket nagyon többé. 

Az első szett: botnak egy régi szériás, legendásan jó hírű, egyrészes Berkley Ripple Pro-t szereztem és mivel még nem volt saját orsóm ezért egy barátom adott kölcsön egy Daiwa Zillion Type-R-t, amíg nem találok valami hozzám illőt.

A botról: 661MH típusú egyrészes modell, 7-28gr dobósúllyal, 198cm teljes hosszal, 143gr súllyal. A Ripple Pro botcsalád Berkley kínálat csúcsán helyezkedik el, nem véletlenül alakult az eredeti áruk 70-80ezer Ft körül. A modellek kifutásakor, kis szerencsével össze lehetett akadni egy-egy darabbal úgy 30-40ezer Ft körül, amit azért nagyon megért egy ilyen pálca, de a 70ezret nagyon eltúlzottnak tartottam. Nagyon jól megépített, rendkívül kellemes kis bot, amit azóta bánok, hogy eladtam. Igazából egy univerzális wobis-gumis bot olyan 5-20gr-ig, mely rugalmas, de mégis kellően feszes is. Sok szép sügeres élményem kötődik hozzá. Mint már említettem kezdetben egy Zillion Type-R-al volt párosítva a bot, amit azóta is az egyik legjobb, legmegbízhatóbb orsónak tartok. Nagyon nincs is mit meséljek róla, nem sok ellenfele akad, de persze megkérik az árát, használtan is 80ezer Ft körül van egy ilyen tekerő. No de tudtam szerezni egy orsót magamnak így legnagyobb bánatomra visszaadtam a barátomnak a Zilliont. A kiszemelt egy Shimano Scorpion 1501 XT lett, a Curado-nak a japán változata.

Shimano Scorpion 1501 XT

A legszebb halak egyike (51cm)

A Zillionhoz képest, először megfogott a légiessége, finomsága, bevallom elsőre tetszett, de aztán két hónap használat után elkezdett morogni és zúgni, amit nem tudtam orvosolni, de még a nagy Shimano-s szerelő sem (név nélkül), így megváltam tőle egy bagatell összegért… fájt, de úgy voltam vele, hogy ez a tanulópénz és sajnos rádöbbentem, hogy orsón nem szabad spórolni, bár nem tartozott a Scorpion sem a legolcsóbb orsók közé, lehet, hogy inkább egy ABU-val kellett volna kezdenem. Nagyon nem is részletezném a Scorpion-t, mert nekem egy nagy csalódás volt és ettől fogva el is veszítettem a bizalmamat a Shimano-k iránt. Időközben beszereztem még egy legendás botot, egy Pezon&Michel Specialist Hard and Soft Special-t, de nem sokáig volt a birtokomban, mert nem tudtam megbarátkozni a parafás kivitelű elég vastag bumfordi nyelével. Maga a bottest viszont tényleg nem rossz, de a fránya nyele miatt túladtam rajta elég hamar.

P&M Specialist felül és a Berkley Ripple Pro alul