Egy új korszak kezdete...

Úgygondoltam, hogy elviszem egy kicsit új irányba a blogot, mégpedig az eddigi pályafutásom során használt horgászfelszereléseket fogom nektek bemutatni. Mivel elég finnyás ízlésem van, ezért több olyan különleges darabbal találkozhattok majd leírásaimban, amelyek beszerzése Magyarországon „szinte” lehetetlen. Azonban azt is szeretném előre bocsájtani, hogy rendkívüli elfogultságom van a japán horgászeszközök és műcsalik valamint a baitcasting horgászmódszer felé. Két éve vettem először a kezembe multis (casting) botot és azóta a rabja lettem ennek a módszernek. Szinte minden spinning felszerelésemet el is adtam már, talán még egy vagy két botom maradt az őskorból.

Ahogy elkezdődött…

Miért is váltottam? Az igazat megvallva a történet úgy kezdődött, hogy egy jóbarátom már nem először agitált, hogy próbáljam már végre ki és egy délelőtti horgászat erejéig átadta az egyik botját. Történetesen egy Megabass Racing Condition bot volt egy Daiwa Zillion Type-R orsóval. Na igen, a jót könnyű megszokni gondolhatja mindenki. Sokáig idegenkedtem a multizástól, úgy voltam vele, hogy teljesen felesleges, hiszen a spinning módszerekkel is ugyanazt a halmennyiséget megfogtam eddig is, mint a multisok és nem akartam gubancolással tölteni a horgászatra szánt időt.

Az első dobások: persze kellett némi instrukció hozzá, de hamar belejöttem, hisz nem egy nagy ördöngősség. Persze eleinte nagyon óvatosan dobtam és nem is túl pontosan, de nagyon vigyáztam, hogy ne dobjak gubancot. Délegyházán voltunk, a IV.-es tavon kergettük a sügereket. Csalinak egy Deps Deathadder 5”-ös gumiféreg volt fent mindenféle súly nélkül, fluorocarbon előkével. Első dobás után rögtön jött az első meglepetés is. Éreztem, ahogy a súly nélküli gumi leért a fenékre… azta, utána valószínűleg kisebb csapók, naphalak elkezdték csípkedni a gumit és a zsinórok találkozásánál lévő csomókat, de minderre csak többszöri bevágás után jöttem rá, mivel amit korábban komoly ütésnek véltem a spinning boton az itt csak egy apró kis maszatolásnak a rendkívül érzékeny bot által történt felerősített érzése. Pár dobás után jelentkezett az első valóban komoly kapás. Bevágás, és már meg is lett az első multis halam! Nem volt egy nagy sügér, de nagyon örültem neki akkor. 

Első multis halam

Az elsőt még 4 követte aznap délelőtt, csupán egy kis területet meghorgászva a partról. Ez az örömpeca olyan nyomot hagyott bennem, hogy hazatérve rögtön elkezdtem azon gondolkozni, hogy hogyan is fogom összeállítani az első multis szettemet. Innentől számítva bealkonyult a spinning felszereléseimnek. Kézbe sem vettem őket nagyon többé. 

Az első szett: botnak egy régi szériás, legendásan jó hírű, egyrészes Berkley Ripple Pro-t szereztem és mivel még nem volt saját orsóm ezért egy barátom adott kölcsön egy Daiwa Zillion Type-R-t, amíg nem találok valami hozzám illőt.

A botról: 661MH típusú egyrészes modell, 7-28gr dobósúllyal, 198cm teljes hosszal, 143gr súllyal. A Ripple Pro botcsalád Berkley kínálat csúcsán helyezkedik el, nem véletlenül alakult az eredeti áruk 70-80ezer Ft körül. A modellek kifutásakor, kis szerencsével össze lehetett akadni egy-egy darabbal úgy 30-40ezer Ft körül, amit azért nagyon megért egy ilyen pálca, de a 70ezret nagyon eltúlzottnak tartottam. Nagyon jól megépített, rendkívül kellemes kis bot, amit azóta bánok, hogy eladtam. Igazából egy univerzális wobis-gumis bot olyan 5-20gr-ig, mely rugalmas, de mégis kellően feszes is. Sok szép sügeres élményem kötődik hozzá. Mint már említettem kezdetben egy Zillion Type-R-al volt párosítva a bot, amit azóta is az egyik legjobb, legmegbízhatóbb orsónak tartok. Nagyon nincs is mit meséljek róla, nem sok ellenfele akad, de persze megkérik az árát, használtan is 80ezer Ft körül van egy ilyen tekerő. No de tudtam szerezni egy orsót magamnak így legnagyobb bánatomra visszaadtam a barátomnak a Zilliont. A kiszemelt egy Shimano Scorpion 1501 XT lett, a Curado-nak a japán változata.

Shimano Scorpion 1501 XT

A legszebb halak egyike (51cm)

A Zillionhoz képest, először megfogott a légiessége, finomsága, bevallom elsőre tetszett, de aztán két hónap használat után elkezdett morogni és zúgni, amit nem tudtam orvosolni, de még a nagy Shimano-s szerelő sem (név nélkül), így megváltam tőle egy bagatell összegért… fájt, de úgy voltam vele, hogy ez a tanulópénz és sajnos rádöbbentem, hogy orsón nem szabad spórolni, bár nem tartozott a Scorpion sem a legolcsóbb orsók közé, lehet, hogy inkább egy ABU-val kellett volna kezdenem. Nagyon nem is részletezném a Scorpion-t, mert nekem egy nagy csalódás volt és ettől fogva el is veszítettem a bizalmamat a Shimano-k iránt. Időközben beszereztem még egy legendás botot, egy Pezon&Michel Specialist Hard and Soft Special-t, de nem sokáig volt a birtokomban, mert nem tudtam megbarátkozni a parafás kivitelű elég vastag bumfordi nyelével. Maga a bottest viszont tényleg nem rossz, de a fránya nyele miatt túladtam rajta elég hamar.

P&M Specialist felül és a Berkley Ripple Pro alul